„Korea, a hajnalpír országa”

„A legendában az ég istene leküldte fiát a földi világba, hogy rendet tegyen az emberek között. A fiú a földön összetalálkozott egy tigrissel és egy nőstény medvével, akik emberré szerettek volna válni. A fiú egy sötét barlangba küldte őket, ahol száz napig csak fokhagymát és gyógyfüveket ehettek. A tigris pár nap múltán feladta, a medve viszont egy gyönyörűségesen szép leánnyá változott. A legenda szerint a medvéből lett leány és az isteni fiú nászából született a híres Tangun Vanggom, aki i.e. 2333-ban megalapította Kó-Csoszon (Ko-Choszun) államot, az első koreai királyságot.” /Forrás: Csoma Mózes: KOREA, Egy nemzet, két ország c. könyve/

„Az ország területe mindössze 99392 négyzetkilométer, azaz nagyjából annyi, mint Magyarországé, a lakossága ugyanakkor ötszöröse hazánkénak. Meghatározó etnikumát a koreaiak alkotják, mellettük viszonylag jelentős a kínaiak, mongolok és egyéb délkelet-ázsiai népek aránya, akik többnyire munkavállalóként érkeznek az országba.

Korea a 33-38. szélességi fok között helyezkedik el, nagyjából Görögország magasságában, klímája mégsem mediterrán, inkább szárazföldi, nyáron erős monszunhatással. Az itteni időjárási viszonyokat az uralkodó hideg tengeri áramlatok és szelek befolyásolják. Négy évszak váltakozik, a tél viszonylag enyhe és száraz, szemben a nyárral, amely erősen csapadékos és fülledt.

Az ország nagy része hegyvidék. Az észak-déli irányban párhuzamosan futó hegyvonulatok a terület mintegy kétharmadát teszik ki. Nagyobb, összefüggő síkságok inkább keleten, délkeleten találhatók, de többnyire ezeket is hegyes-dombos vidékek tagolják. A hegyek nem túl magasak, 1000 és 2000 méter közöttiek. A félszigetet majd 3000 kisebb-nagyobb sziget veszi körül. Közülük a legnagyobb Csédzsu, amely a félszigettől 100-130 kilométerre, délnyugati irányban fekszik. A sziget szélessége 73 kilométer, hosszúsága 41 kilométer.
Csédzsu, mely ma már önálló tartomány, Dél-Korea legdélebben fekvő területe, éghajlata mediterrán jellegű, itt a legkisebb a hőmérséklet ingadozás,és a csapadék is jobban eloszlik a nyári hónapokban,ami elviselhetőbbé teszi a monszun időszakát. A sziget és Dél-Korea legnagyobb pontja a Hállá-hegy, amelynek magassága 1970 méter.” /Forrás: Lengyel Miklós: DÉL-KOREA, Ázsia rejtett gyöngyszeme/